lczpajzsok. Valsg, vagy fikci?
A kutatk mr a msodik vilghbor ta ksrleteznek a trgyak lthatatlann ttelvel. Gondoljunk csak a hres-hrhedt Philadelphia Projectre amelyben a D173 jelzs Eldridge nev akanaszed hajt prbltk meg lthatatlann tenni, elektromgneses sugrzs segtsgvel, de a ksrlet katasztrfval vgzdtt. A msodik vilghbor utn, amikor 1964-ben felfededeztk s Nobel-djjal jutalmaztk a lzer (
light
amplification by
stimulated
emission of
radiation = laser, fnyersts knyszersugrzs tjn ) feltallit, sokan sokfle felhasznlsi mdjt prbltk meg realizlni. Az egyik ilyen felhasznlsi md a trgyak tltszv - lczott - ttele. A kutatk ltal lzer induklta tltszsgnak nevezett jelensg magyarzata viszonylag egyszer: egy anyag valjban azrt tltszatlan, mert a res fny tbbsgt elnyeli, visszaveri, illetve sztszrja. Elvben brmely anyag tltszv tehet, ha valamilyen mdon megakadlyozzuk, hogy a benne lev atomok, illetve molekulk klcsnhatsba lpjenek a res fny fotonjaival. Az egyes atomok, illetve molekulk viszont olyan frekvencij fotonokat nyelnek el, amelyeknek az energija ppen akkora, hogy a szban forg atomok, illetve molekulk elektronjait valamelyik energiallapotukbl egy magasabb energij llapotba emelhessk. A kaliforniai Stanford Egyetemen kutat
Stephen Harris s csoportja elszr 1991-ben tallkozott azzal a jelensggel, hogy ha egy adott lzerfny szmra szinte teljesen tltszatlan fmlemezt egy megfelelen hangolt
msik lzerrel is megvilgtanak, az az elbbi szmra tltszv vlik, s a korbban tengedett fnymennyisg tbb szzmilliszorosa juthat t rajta. A kt eltr frekvencij lzerfny megfelel interferltatsval ltrejtt llapotban az atomok egyik hullmhosszat sem voltak kpesek elnyelni. Az amerikai kutatk sr plazmjval szemben a Tkii Egyetem
Kouzou Hakuta vezette kutatcsoportja mr egy fagyasztott hidrogntmbt tudott tltszv tenni ezzel az eljrssal. Tovbbi klnleges eredmnyekkel kecsegtet az a Massachusettsi Mszaki Egyetem
Wolfgang Ketterle vezette kutatcsoport ltal kidolgozott eljrs, amellyel a lzerek koherens fnyhez hasonl, atomokbl ll koherens anyaghullmok -
atomlzerek - llthatk el. Persze az mr ms lapra tartozik, hogy ki s mire hasznln ezt a ma mg kezdetleges technolgit...
Nagy Lszl (Vanguard) 1998. 02. 13.
Kszlt a Sznes UFO magazin 1997. augusztusi szma alapjn.