�lc�z�pajzsok. Val�s�g, vagy fikci�? A kutat�k m�r a m�sodik vil�gh�bor� �ta k�s�rleteznek a t�rgyak l�thatatlann� t�tel�vel. Gondoljunk csak a h�res-h�rhedt Philadelphia Projectre amelyben a D173 jelz�s� Eldridge nev� akanaszed� haj�t pr�b�lt�k meg l�thatatlann� tenni, elektrom�gneses sug�rz�s seg�ts�g�vel, de a k�s�rlet katasztr�f�val v�gz�d�tt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n, amikor 1964-ben felfededezt�k �s Nobel-d�jjal jutalmazt�k a l�zer ( light amplification by stimulated emission of radiation = laser, f�nyer�s�t�s k�nyszersug�rz�s �tj�n ) feltal�l�it, sokan sokf�le felhaszn�l�si m�dj�t pr�b�lt�k meg realiz�lni. Az egyik ilyen felhaszn�l�si m�d a t�rgyak �tl�tsz�v� - �lc�zott� - t�tele. A kutat�k �ltal l�zer induk�lta �tl�tsz�s�gnak nevezett jelens�g magyar�zata viszonylag egyszer�: egy anyag val�j�ban az�rt �tl�tszatlan, mert a r�es� f�ny t�bbs�g�t elnyeli, visszaveri, illetve sz�tsz�rja. Elvben b�rmely anyag �tl�tsz�v� tehet�, ha valamilyen m�don megakad�lyozzuk, hogy a benne lev� atomok, illetve molekul�k k�lcs�nhat�sba l�pjenek a r�es� f�ny fotonjaival. Az egyes atomok, illetve molekul�k viszont olyan frekvenci�j� fotonokat nyelnek el, amelyeknek az energi�ja �ppen akkora, hogy a sz�ban forg� atomok, illetve molekul�k elektronjait valamelyik energia�llapotukb�l egy magasabb energi�j� �llapotba emelhess�k. A kaliforniai Stanford Egyetemen kutat� Stephen Harris �s csoportja el�sz�r 1991-ben tal�lkozott azzal a jelens�ggel, hogy ha egy adott l�zerf�ny sz�m�ra szinte teljesen �tl�tszatlan f�mlemezt egy megfelel�en hangolt m�sik l�zerrel is megvil�g�tanak, az az el�bbi sz�m�ra �tl�tsz�v� v�lik, s a kor�bban �tengedett f�nymennyis�g t�bb sz�zmilli�szorosa juthat �t rajta. A k�t elt�r� frekvenci�j� l�zerf�ny megfelel� interfer�ltat�s�val l�trej�tt �llapotban az atomok egyik hull�mhosszat sem voltak k�pesek elnyelni. Az amerikai kutat�k s�r� plazm�j�val szemben a T�ki�i Egyetem Kouzou Hakuta vezette kutat�csoportja m�r egy fagyasztott hidrog�nt�mb�t tudott �tl�tsz�v� tenni ezzel az elj�r�ssal. Tov�bbi k�l�nleges eredm�nyekkel kecsegtet az a Massachusettsi M�szaki Egyetem Wolfgang Ketterle vezette kutat�csoport �ltal kidolgozott elj�r�s, amellyel a l�zerek koherens f�ny�hez hasonl�, atomokb�l �ll� koherens anyaghull�mok - atoml�zerek - �ll�that�k el�. Persze az m�r m�s lapra tartozik, hogy ki �s mire haszn�ln� ezt a ma m�g kezdetleges technol�gi�t... Nagy L�szl� (Vanguard) 1998. 02. 13. K�sz�lt a Sz�nes UFO magazin 1997. augusztusi sz�ma alapj�n.